Település:
Pest megye, Sóskút

Létrehozva:
2022-02-07 13:18:15


Sóskúti kőbánya


Híres épületek készültek a sóskúti kőből.

Sóskút lakói a természeti adottságokat kihasználva mezőgazdaságból és kőbányászatból éltek. A község kőbányászata és kőfelhasználása közel 400 éves múltra tekint vissza. Írott emlékek vannak arról, hogy 1765-ben Sóskúton nagyarányú bányászat folyt, amit már a betelepítettek kezdtek művelni. Számtalan kőfejtőt nyitottak meg és mélyítettek a kőbányászat jogát bérlő magánszemélyek.

 

 

A sóskúti mészkő egyik lelőhelye.

A kép forrása: commons.wikipedia.org/Kaboldy

 

Magyarország helyzetének konszolidálása a 19. század közepén a gazdasági élet fellendülésével járt, ami lehetővé tette a nagy építkezéseket. Ez egyszersmind Sóskút gazdasági felvirágzását is hozta: 1875-ben Sóskúton kb. 120-300 munkás dolgozott. 1887-ben már 800-1400 között volt a munkások száma. Egy 1927-28-ban végzett helytörténeti adatgyűjtés szerint a bánya valamikor a község lakosságának egyharmad részét foglalkoztatta.

 

A bányában volt egy kisvasúti mozdony. Ennek az volt a feladata, hogy a bánya területéről a meddő kőzetet és a kőtörmeléket csillékben a hányóra szállítsa. Ha a mozdony nem győzte a törmelékszállítást, lóval is vontatták a csilléket a munkahelyek és a hányók vége között. Az Öregbánya területén pedig vasúti alagút is épült.

A kibányászott kőanyag elszállításának megkönnyítését szolgáló vasút létesítésének gondolata már az 1860-as évek elején megszületett. A vaspálya azonban csak 1870-ben valósult meg, módosított formában.

 

 

 

A budapesti és a vidéki építkezésekhez igen nagy mennyiségű követ használtak fel, amelynek jelentős részét Sóskútról szállították. A sóskúti bányákban készültek a millenniumi létesítményekhez a kőépítő és szobrász elemek. A sóskúti mészkő felhasználásával épült nevezetesebb épületek: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem,  Vigadó, budapesti és bécsi Operaház, Szent István Bazilika,  Országház,  Budavári Palota, Citadella,  Lánchíd, Krasznahorkai Andrássy síremlék, temesvári és bécsi színházak.

Ezekben az időkben az egyesületek, ipari társulások és szövetkezetek közül kiemelkedett a kőbánya, amit akkoriban az olasz származású Andreetti Károly országgyűlési képviselő bérelt.

 

 

Andreetti Károly; a kép forrása: iskola.soskut.hu

 

Számos olasz kőfaragó család telepedett le Sóskúton akkoriban, és ezek egyike a legjelentősebb bányaépítő és bányatulajdonos Andreetti család volt. A család férfi tagjai maguk is kitűnő kőfaragó mesterek voltak. Andreetti Antal és családja az észak-olaszországi tavak vidékéről, Lainóból érkezett. Őket is, mint társaikat, a faluban kínálkozó munkalehetőség, a táj varázslatos szépsége, természeti adottsága, a ma Budapest nevet viselő főváros közelsége vonzotta ide, s késztette letelepedésre. A sóskúti iskola Andreetti Károlyról kapta a nevét.

 

                    

Forrás:

soskut.hu

hu.wikipedia.org

Felső kép: orszagalbum.hu

 

 

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »