Barangoljuk egy kicsit körbe a községet; képes beszámoló következik.

A Sóskút név sós források együttesét jelöli. A környéke egykor sós ásványokkal teli forrás volt. A régi időkben ritkaságnak számított a só, ha véletlenül mégis hozzá lehetett jutni, akkor valódi kincsként kezelték. Ezért különösen értékes hely az, ahol sós víz található.

A történelmi feljegyzések szerint a Kálvária-dombon keresztül római hadiút vezetett itt, és a honfoglalás idején Árpád fejedelem is Sóskúton szervezte hadjáratát a Dunántúl meghódítására.

A régebben Bara néven ismert Benta patak festői völgye alkalmas lehet egy békés sétára.

A Benta-patak a Biatorbágyi halastóból folyik kifelé és a Sóskúti peca-tavat is táplálja.

A patak fölött egy több mint 300 éves kőhíd ível át. Kövei a helyi kőbányából származnak, kialakítása a régi mesterek nagy tudását dicséri. A képen látható híd a Malom-híd.

A honfoglalás idejéből több történet is napvilágot látott, ami Sóskúton történt. A fent említett, Árpád fejedelem nevéhez fűződő, ami a Dunántúl meghódításáról szól, egyike ezeknek.

„Árpád vezér táborát megszállatta Sóskút mezején. A nevezetes esemény úgy történt, hogy a honfoglaló vezérek seregeikkel éppen Pannónia földjét, azaz a Dunántúlt hódoltatták.
Árpád vezér Ezilburgból, azaz Attila várából, amelyik Óbudavárnak felel meg, indult el dél felé Első nap Százhalom táján ütött tábort, ahol egy seregrészt elküldött Őd apja, Ete és Vajta vezetésével Baranyavár meghódítására.
Egy másik seregrészt Szalók apja Ösbő és Őse vezetésével Veszprém elfoglalására indított meg.
Ezek után, mint aki jól végezte dolgát, Torbágy erdőben napokig vadászgatott.
Ösbő és Őse sikerrel jártak Veszprém vára és környéke meghódításában. Árpád vezér örült a győzelemnek és ezután a magyar fősereggel elindult Pannónia teljes elfoglalására.”

(forrás: Anonymus)

Fényes Elek véleménye szerint Sóskút határa hegyes, erdős, valamint „van hires bort termő szőlőhegye, erdeje, vízimalma ’s igen jó kőbányája”.  

Egészen a korai időktől folyt a mezőgazdasági tevékenység Sóskúton. Nemcsak gabonatermesztésre volt alkalmas a föld, de a bő szénatermés és a patak vize kedvezett az állattenyésztésnek is. A zöldellő domboldalakon birkanyájak legelnek a patak körül.

A bronzkorban 1-1,5 méter magas, sánccal körülvett földvár húzódott ott, ahol most a Kálvária-domb áll.

A domb oldalán jól látható a teraszos kőfejtés, és a  fekete bejáratú „Babó-lyuk”, amelyet Zelezna Baba barlangnak is neveznek, és amelyről történetek szólnak.  Még a tatárjárás idején történt meg az, hogy Sóskút lakói a hegy alatti barlangba menekültek, a barlang bejárata elé pedig egy hatalmas követ gördítettek. Így a tatárok csak a kihalt falut találták meg, ezért pár napig nem mozdultak a helyszínről és megfigyelték a települést. A barlangban élők vize elfogyott. Ezért egy asszonyt küldtek le, aki leosont a patak partjára, hogy vizet szerezzen. De ott a tatárok elfogták, megkínozták, és ő bevallotta, hol található a menedékhely. A tatárok ezután a bent lévőket kifüstölték, azt mondják, azért olyan fekete a barlang bejárata.

A Kálvárián található a 14 stáció, vagyis állomás, amit valamikor bronz domborművek díszítettek.  Az idők során néhányukat ellopták, míg többen is megrongálódtak. Régen a domb legmagasabb pontján állt a kápolna, amit leromboltak, a köveket pedig széthordták. Ma már csak faldarabok, illetve a hajdani kereszt talapzata látható.

A 14 stáció a következő:

1. Jézust Pilátus halálra ítéli.

2. Jézus vállára veszi a keresztet.

3. Jézus először esik el.

4. Jézus találkozik anyjával.

5. Cirenei Simonnal vitetik a keresztet.

6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak.

7. Jézus másodszor esik el.

8. Jézus szól a síró asszonyokhoz.

9. Jézus harmadszor esik el.

10. Jézust megfosztják ruháitól.

11. Jézust keresztre feszítik.

12. Jézus meghal a kereszten.

13. Jézust leveszik a keresztről.

14. Jézust sírba teszik.

2013-ban megújult a kálvária stációsora. A stációképeket Marcali Kiss József grafikusművész készítette, kerámia lapokra festve Krisztus szenvedésének történetét.

Sóskút rendkívül híres a mészkőről, ami a község nagy részén megtalálható. Ennek bányászata azért is volt jó, mert a település lakossága nem volt munka nélkül és jóval magasabb jövedelmet zsebelhettek be, mint más vidéki településeken élő társaik.

A török hódoltság idején a kitermelt kövekből a környező városokban dzsamikat, fürdőket építettek. De a sóskúti mészkő felhasználásával épült a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem,  Vigadó, Operaház, Budavári Palota, Citadella, Lánchíd és kőoroszlánja, Szent István Bazilika szobrai,  sóskúti Milleneumi emlékmű, de még az Országház is, habár ez utóbbihoz a diósdi kőbányából származott köveket is használtak.

A bányászattal foglalkozó Andreetti-család a 19. század közepén érkezett Olaszországból Magyarországra, azon belül is Sóskútra, ahol szintén a kőbányászat fejlesztésébe fektették tudásukat. Andreetti Károly 1878-ban született, és a budapesti Főreáliskola elvégzése után a Műegyetem építészeti szakán folytatta tanulmányait. Külföldi tanulmányutak után a sóskúti káptalani kőbányát bérelte ki, és a termelést virágzóvá tette. Mindeközben a Képzőművészeti Főiskola tanára lett 37 évesen, illetve 1931-32-ben annak rektorává vált. Nagy pártolója volt Sóskút iskolájának, különös örömmel karolta fel a valamely művészeti ágban tehetséges gyermekeket; később az Általános Iskolát és Művészeti Iskolát róla nevezték el. 1931 és 1935 között a korszak kormánypártjának (az ún. Egységes Párt) színeiben országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Tagja volt a Fejér megyei Törvényhatósági Bizottságnak, elnöke az Országos Rajztanárvizsgáló Bizottságnak, és 1938-tól 1943-ig az Országgyűlés Felsőházának is. Királypárti beállítottsága is közismert volt. 1944-ben visszaadta a bánya bérletét, és visszavonult a közélettől. 1949-ben hunyt el.

A környező dombok adottságait kihasználva, a szőlőtermesztés is lehetővé vált a területen. Ennek máig tartó, intenzív módjáról a falu több részén, de leginkább az Öreghegyen kiépített, kőből készített, gyakran igen szép kialakítású pincék adnak tanúbizonyságot. 

Forrás:

tortenetekkepekkel.blogspot.com

lexikon.katolikus.hu

jobbsoskut.eoldal.hu